Tátogatófélék családja (Scrophulariaceae)
Jellemzők:
- Kétéves, esetleg évelő növény, mely fejlődésének első évében tőlevél-rózsát hoz létre, 15–20 levéllel.
- A tőlevelek tojásdadok, lándzsásak, fűrészes élűek, felületük ráncos a kiemelkedő érhálózat miatt, nyelük hosszú, szárnyas.
- Fejlődésének második évében jelenik meg a virágzó szár, mely egyszerű (csak ritkán elágazó), hossza elérheti a 170 cm-t, a szárlevelek szórtan helyezkednek el, a tőleveleknél lényegesen keskenyebbek.
- A virágok hosszú, végálló, egyoldali fürtöt képeznek. 3-40 cm hosszúak, lecsüngőek, harang alakúak. A párta élénk piros színű, máskor rózsaszínű vagy fehér, bíborpiros foltokkal.
Előfordulása:Nálunk vadon nem fordul elő. Gyógynövényként, ritkábban dísznövényként termesztik.
Orvosi felhasználás:
Az orvoslásban a növény szárított leveleiből kinyert digitoxint alkalmazzák, szívelégtelenség kezelésére. A növény tartalmaz egy digoxigenin nevű szteroidot is, melyet jelölőanyagként (főként nukleinsavak jelölésére) használnak a molekuláris biológiai kutatásokban. Külsőleg sebkezelő és vénaerősítő készítményekben használják fel.
Figyelmeztetés:
A növény háziszerként nem használható, mivel nagyon mérgező.
Érdekesség:
A természetben előfordulnak sárga virágzatú rokonai. Ezek közöt endémikus (szívterületen előforduló) fajok is találhatóak, melyek leszakítása veszélyeztetheti a faj kihalását.
